"Kiment az irodából. Volt valami baljós összetevője ennek a bonyodalmas délidőnek. A titkár a babonás ember érzékenységével fogta fel ezt. Amikor feltette a lakatot, olyan érzése volt, mintha valami tiltott cselekedetet követett volna el. Szinte menekült. A távírda ajtajánál utolérte Arcadio bírót, aki azt próbálta kideríteni, hogy a kártyatrükk hasznosítható-e valamilyen módon a pókerben. A távírász nem volt hajlandó elárulni a trükk titkát. Csupán addig ment el, hogy számtalanszor megcsinálta a trükköt Arcadio bíró szeme láttára, hogy lehetőséget adjon neki a fortély felfedezésére. A titkár is végignézte a műveletet. Végül kialakult valamilyen elképzelése. Arcadio bíró viszont meg sem nézte a három lapot. Tudta, hogy úgyis ugyanaz a három, amelyet találomra választott ki, s a távírász úgy adta oda neki őket, hogy maga nem is látta. - Tudnia kell varázsolni - mondta a távírász. Arcadio bíró ekkor csupán az utcán való átkelés gondolatát forgatta a fejében. Mikor végre rászánta magát, hogy elinduljon, karon fogta a titkárt, s kényszerítette, hogy vele együtt alámerüljön a megolvadt üvegre emlékeztető levegőben."
Format:
200 o., 140 x 235 mm, keményfedeles
Anul apariţiei:
2005
fond special / librărie / colecţie particulară / anticariat /
