Van, ahová sikerült eljutni, betájolhatta a kereső a helyet, elindíthatta a látható ösvényen láthatatlan utasát, nézte, hogy értse. Van, ahová csak a képzelet indult fürkésző-bizakodó erejével. Hogy egy ember emlékezete életrajzként megnevezhető: elfogadom. Hogy befejezhető egy ilyen kísérlet (játék), nem hihetem. Nem büszkélkedhetem azzal, hogy megvan az igazság, de kerestem, keresem. Keressük egy valaha élt ember igazságait, élete apróbb-nagyobb értelmes mozzanatait együtt; ezért köszöntelek, és kérlek: maradj kíváncsi, olvasóm. Olvasónk: hiszen Barcsay élete gyakran verseiben, leveleiben követhető a legnagyobb bizonyossággal. Ilyen módon e könyvet ő is írta... Ott van ugyan a neve polgári és hadi pörös aktákon, egyesületi híradásokon, újságoldalakon is: de azokból valami hiányzik, amit az életeseményekről - nemegyszer rejtő képekben - szóló levelek meglepő maradandósággal őriznek. Közel van: halljuk a hangját. Ez a könyv Barcsay pályáját kívánja vázolni. A lehetetlennel való viaskodás közben (amelyben a jelenvalóság hiánya jelenvalóságként tűnik fel) megmutatkoztak egyrészt a keresés személyes értékei - mert kedves volt az idő ilyen mulatása -, másrészt olyasmi elevenedett meg, amire kezdetben számítani sem lehetett: a Barcsay -írások az egyéb tanúságok közelében eredeti hangjukra leltek: folyamatos jelenlétük tehát ebben a szövegben nemcsak az arckép hiányát kívánja feledtetni, hanem társul szegődik író és olvasó mellé: halkan szól, derűvel. Ehhez a „társalkodáshoz" kíván a mai szerző bizalmat, időutazó kedvet.
Format:
236 o., 160 x 230 mm, papírkötés
Anul apariţiei:
2001
fond special / librărie / colecţie particulară / anticariat /
